„Megtudtam, hogy propagandát kellene csinálnom, többé egy vonalat sem tudtam húzni”
Képzőművész haditudósítók és hadifoglyok a II. világháborúban, 1942-43-ban készült alkotásai láthatók a Miskolci Galériában június 4-ig. Kiállításajánló.
Képzőművész haditudósítók és hadifoglyok a II. világháborúban, 1942-43-ban készült alkotásai láthatók a Miskolci Galériában június 4-ig. Kiállításajánló.
Az áldozatok és bűnösök utáni kérlelhetetlen kutatásunkat rendszerint a múlt sínyli meg a legjobban.
A jogi értelemben vett bűnösség és a történelmi felelősség, értékelés szempontjai csúszkálnak a Magyar Idők hasábjain folyó történészi vitában, amely Jány Gusztáv, a 2. magyar hadseregparancsnok bűnösségéről szól.
Megindul a kapkodó visszavonulás, a tisztek zavarodottak, a németek lefoglalják a vonatokat, a magyarokat hátrahagyják. A magyar főparancsnok koncolással fenyegeti a kétségbeesett, visszavonuló honvédokat. A harcoló alakulatok hátországában állomásozó Lindner László hét nappal a pusztító szovjet offenzíva után szerez tudomást a fronti borzalmakról és ő is megkezdi visszavonulását Kijevbe. Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu.
A környéken pusztít a tífusz, ezért a honvédek nem hagyhatják el a körletet, közben beköszönt Tél Tábornok is: a lövészárkokban -28 fokos a hideg. A szovjet légierő egyre gyakrabban támad, a partizánok akciói is gyakoribbak. A naplóíró katona a januári doni áttörés napjaiban készült szabadságra, de nincs szerencséje, nem jut fel a vonatra. Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu.
Hullámban támadnak a szovjet bombázók, a raták, az ellenség uralja a légteret: a pilóták egyre pontosabban céloznak, még az orosz polgári lakosságot sem kímélik. Kiderül, hogy a honvédek a telet is a fronton töltik, mert Sztálingrád ostroma elhúzódik. Lóhalálában folyik a védelmi vonal kiépítése. Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu, melyből sok minden kiderül a Donnál elpusztult 2. hadsereg viszontagságairól, a vereség okairól, előzményeiről.
A szovjetek megkezdték a front hátsó vonalainak bombázását, a honvédek pedig tehetetlenek a légitámadásokkal szemben. Benzin nincs, az ételt is úgy szedik össze a földekről, a tisztek pedig azon viccelődnek, hogy egy komoly támadás esetén "pechjük lesz". Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu, melyből sok minden kiderül a Donnál elpusztul 2. hadsereg viszontagságairól, a vereség okairól, előzményeiről.
Hetven éve, 1943. január 12-én indította meg a Vörös Hadsereg a 2. magyar hadsereg elleni támadását a Don mentén, mely az egyik legnagyobb katonai katasztrófához vezetett. Magyar katonák ekkor már mintegy másfél éve éve vettek részt a keleti front hadműveleteiben és megszállási feladataiban. Az alábbi fotókat magyar katonák készítették orosz területeken.
A doni hősök emlékére Kaposvárról Voronyezsig fut tavasszal két kaposvári sportember.
Kifáradt, rosszul felszerelt és kiéhezett volt a 2. magyar hadsereg a doni áttörés pillanatában, ráadásul az otthoni politikusok sem törödtek eléggé a keleti fronton harcoló, német parancsnokság alá rendelt egységékkel. A magukra hagyott honvédek olyan fegyverekkel vették fel a harcot, amelyek a világháború kirobbanásának pillanatában is elavultnak számítottak: a -30 fokos hidegben a magyar puskák egyszerűen befagytak. Összegyűjtöttük az 1943-as nagy vereség okait.
Paksa József ma pár nyomorult, szar adat, iktatási szám, helyesírási hibákkal kitöltött rubrika. Néhány repedt fotó, meg egy üres sír. „Esemény bővebb leírása: eltünt.” De így legalább örökre az maradt, ami akkor volt, mielőtt eltünt. 26 éves parasztlegény, aki mindig jólöltözött, színjátszókörbe jár, büszkén paskolja az általa nevelt bikát, és tiszta inget vesz, ha felül a szekérre.
Jutalomként kapta a 2. magyar hadsereg vezetését, ehelyett egy halálra ítélt sereg élére került Jány Gusztáv, a Don-kanyarban elpusztult hadtest parancsnoka. A fronton alázatosan követte a németek és az otthoni politika előírásait, majd a voronyezsi áttörés után kiadta a magyar történelem legszégyenletesebb hadparancsát, melyben gyáváknak nevezte az áldatlan körülmények közt harcoló honvédeket. A háború után halálra ítélet Jány rehabilitációja éles vitákat váltott ki.
A második magyar hadsereget elsöprő szovjet erőket egy olyan tábornok vezette, aki inkább volt politikus, mint katona. Filipp Golikov hosszú karrierje során leginkább azzal jutott előre, hogy mindig jól helyezkedett. Bár közvetlenül is felelősség terhelte a háború elején elszenvedett súlyos veszteségekért, túlélte nemcsak Sztálint, hanem még Hruscsovot is. Zsukov rossz szelleme négy Lenin-rendet és marsalli címet szerzett, bár nem a harctéren, hanem a Kreml irodáiban.
Virrasztással, fegyverbemutatóval, az áldozatok neveinek vetítésével és kiállításokkal emlékeznek a doni tragédia 70. évfordulójára.
Megemlékezéssorozattal készül a Honvédelmi Minisztérium (HM) a doni katasztrófa, vagyis az 1943. január 12-én vívott csata 70. évfordulója alkalmából a hétvégén - közölte a tárca pénteken az MTI-vel.
Az erősen cenzúrázott magyar sajtó csak jelentős késéssel, a valós veszteségeket elhallgatva számolt be a második hadsereg Don menti katasztrófájáról. A brit és szovjet híradásokat elhallgatták, helyette német és olasz győzelmi jelentéseket visszhangoztak. A Filmhíradó egyes bejátszásainál az is jól kivehető, hogy az orosz síkság helyett valahol Magyarországon forgatták le a jeleneteket.
Schmitt Pál köztársasági elnöknél kérvényezték, hogy rehabilitálja a 2. magyar hadsereg egykori parancsnokát. Jány Gusztávot 1947-ben jogsértően ítélték el és végezték ki - írja a szerdai Magyar Nemzet.